Ma új időszámítás kezdődött, magunkra maradtunk a vad Pekingben. A gyász érzékeltetése végett ma csak képeket terveztem feltenni, de azt írta ki, hogy túl nagyok a fotóim. Ezen a tündéri kis lufis szörnyetegen pedig már a képszerkesztés is elég kalandos, szóval az átméretezésre nem vállalkozom. Szóval szöveg lesz. Képek jövő héten facebookon.
A Búcsú után az új szállás keresésére indultunk és gond nélkül meg is találtuk. Csak 2 liter vizet vesztettünk izzadtság formájában per fő, ami azért elég jó.
Most egy újabb hutonghoz van szerencsénk. A szürke manóházakat már ismerősként üdvözöltük. A hostel maga kevésbé szedett-vedett, mint az eddigiek, mondhatni, egész európai. Van egy nagy belső kertje egy csomó fotellel és kanapéval, ez elég szimpatikus. Viszont a jelenleg itt lakók átlagéletkora azért veri a miénket. Csupa lenvászon felsős, hosszú hajú és/vagy szakállú, szandálos zarándok.Az egyik sráccal, aki a szobánkban van eddig annyi a kontakt, hogy az ágyában szipogott. (Update: most sétált el mellettünk a cuki pizsijében.) Egy másik német pedig szünetet tart a munkában. 1 hónap. Talán. De lehet, hogy 2 vagy 3. Még nem döntötte el. Majd elmegy Kambodzsába meg ilyesmi, még nem döntötte el. Sörhasa azért van. A nehezebb időkre. Aztán volt még egy fura arc, aki azzal akart bevágódni egy társaságnál, hogy odahúzza a kutyát. Mert van egy helyes golden retriever.
A recepciós egyébként kedves és beszél angolul, ami nagy piros pont.
Miután letelepedtünk, elzarándokoltunk a Láma Templomhoz, ami gyalogos távolságra van. A bejáratnál adtuk a diákokat, hogy kedvezményes jegyet kérjünk, és ez volt az első hely, ahol egy kicsit is jobban megnézte őket a néni és hát eléggé feltűnő ugye, hogy Bendi nem Máté. De miután közöltük, hogy csak angolul tudunk, hamar feladta. Kristynek ezúton is köszönöm, hogy hasonlít rám.
A bejáratnál begyűjtöttük a csomag füstölőnket. Én nem értettem először, hogy miért kapunk ekkora pakkot, amikor csak hármat kell meggyújtani. Aztán leesett, hogy füstölőtartónként (tehát kb 5 méterenként) hármat. Hát, erről lemaradtunk. Így is olyan füst és szmog kombó volt, hogy nem igazán lehetett tisztán látni.
Kiderítettük azt is, hogy a kincs nem a szivárvány tövében van, hanem a füstölőtartók és szobrok lábánál.
Egyébként láttunk egy csomó szentélyt, egy hatalmas Buddhát (?), ami Guniess-rekorder, mert a 18 méteres szobor+8 méter talapzat egy darab fából van kifaragva és egy hatalmas homokból készült mandalát is találtunk. Az gyönyörű volt és hihetetlen részletes. Volt még szobor- és kincskiállítás is, ahol voltak olyan figurák, akik agyvelőket szívtak ki. Fincsi. Meg koponyából készült edények. A fenntartható fejlődés ugye fontos.
A szomszédban volt egy Konfúciusz templom, így oda is bementünk. Szerintem ez roppant érdekes volt. Láttunk egy nagyon nagy kiállítást Konfúciusz életéről és tanításairól. Én eddig viszonylag keveset tudtam erről a témáról, de nagyon inspiráló volt ez a néhány terem. Külön nyalánkság volt a félrefordított angol mondatokat szemezgetni egy ilyen filozofikus témában. (Félreértés ne essék, nagyon értékelem az igyekezetet!) Viszont utána megfogadtam, hogy mindenképp utánaolvasok még ennek, mert nagyon izgalmas. Meg a buddhizmusnak.
A másik érdekesség, amit itt láttunk, az egy táncbemutató volt. Jókor voltunk jó helyen, mert óránként csak egyszer adják elő a 15 perces táncot. Négy rész volt: a tanulás, a boldogság, a harmónia és egy szerelmes sztori. Ez egészen elbűvölő volt!! Gyönyörű színes ruhákban táncoltak a fiúk és a lányok, amiknek denevérujja volt, szóval szépen lebegett. Meg volt mindenféle más ékszer és kellék. Csináltam videót is, de azzal már igazán nem merek megpróbálkozni itt. Szóval ez üdítően hatott a rengeteg olvasás után.
Már 4 óra körül járhatott az idő, farkas éhesek voltunk, úgyhogy ideje volt megejteni az első egyedül kajálást (leszámítva a legelső estét). Egyelőre biztosra mentünk: képes étlap és angol aláírás. A kacsa roppantul ízlett mindkettőnknek, a fura hideg és csípős tészta már nem talált ilyen meleg fogadtatásra. És a pincérnő nem volt kedves.
Az estét képnézegetéssel töltöttük és elmentünk vacsorázni egy gyorsétterembe, ahol mutogattunk és rendeltünk pirított tésztát, mert azt tudunk. Közben a helyiekkel néztük az aktuális szappanoperát a fura zenéjével (mindig ugyanolyan!). Egészen autentikus volt.
Holnap az állatkert és az akvárium van tervbe véve. Kicsit szkeptikus vagyok. Elvileg nem tartják túl jó körülmények között az állatokat. Meglátjuk.
